tiha ona ba sira-nia nesesidade, interese no prioridade sira, hanesan define ona husi sira.52 Feto no feto-oan sira hotu ne’ebé esperiensia ona violasaun hasoru sira-nia direitus umanus iha direitu legál ida-ne’ebé internasionalmente rekoñesidu atu hetan asesu ba remédiu sira ne’ebé justu no adekuadu. Remédiu sira sai nu’udar meiu prátiku ida iha-ne’ebé vítima sira bele tantu hetan asesu ba no mós simu justisa. Estadu sira iha obrigasaun legál internasionál ida nia okos hodi fornese asesu ba remédiu apropriadu sira. Paktu Internasionál kona-ba Direitus Sivíl no Polítiku, porezemplu, ezije Estadu parte sira hodi asegura “katak kualkér ema ne’ebé ninia direitus no liberdade sira hanesan rekoñese tiha iha-ne’e hetan viola tenke hetan remédiu efetivu”.53 Durante ne’e Iha rekoñesimentu estensivu iha nivel internasionál husi direitu atu hetan remédiu ba feto sira-ne’ebé sai vítima husi violénsia bazeia-ba-jéneru. Instrumentu legál no polítiku prinsipál hotu-hotu relasiona ho violénsia hasoru feto sira afirma importánsia husi remédiu sira, inklui Organizasaun husi Estadu Amerikanu sira-nia Konvensaun InterAmerikana kona-ba Prevensaun, Kastigu no Halakon Violénsia hasoru Feto sira,54 Asembleia Jerál Nasoins Unidas nia Deklarasaun kona-ba Halakon Violénsia hasoru Feto sira ,55 Komité CEDAW nia Rekomendasaun Jerál Nú. 19 kona-ba violénsia hasoru feto sira56 no Plataforma ba Asaun Beijing.57 Instrumentu naun-legál importante ida, ne’ebé ho espesífiku tau-matan ba kestaun ida-ne’e, iha kontestu partikulár husi violasaun sira hasoru direitus umanus iha situasaun sira konflitu nian, maka Deklarasaun Nairobi kona-ba Feto no Feto-oan sira-nia Direitu ba Remédiu no Reparasaun, ne’ebé hetan adota iha enkontru rejionál ida husi ativista no advogadu sira husi direitus feto sira-nian iha tinan-2007. Mós relevante atu nota katak Komité CEDAW ho konsistente afirma ona katak CEDAW inklui/hatama direitu ida implísitu ba remédiu ida.58 Instrumentu importante ida atu komprende direitu ba remédiu ida maka Prinsípiu Báziku no Matadalan sira kona-ba Direitu ba Remédiu ida, ne’ebé hetan adota husi Asembleia Jerál iha tinan-2005. Prinsípiu Báziku sira afirma katak: Obrigasaun jerál ba Estadu sira hodi asegura respeitu ba no atu implementa lei direitus umanus sai obrigasaun ida hodi asegura asesu hanesan no efetivu ba justisa no disponibilidade husi remédiu sira Direitu atu hetan remédiu ba violasaun grave sira hasoru direitus umanus, termu ida ne’ebé sei inkorpora violasaun sira flagrante hasoru feto sira-nia direitus umanus, 52 Deklarasaun Nairobi kona-ba Feto no Feto-oan sira-nia Direitus ba Remédiu no Reparasaun, parág. 7. 53 Artigu 2(3). 54 Porfavór haree artigu 7(g) ne’ebé ezije atu feto vítima sira husi violénsia iha “asesu efetivu ba restituisaun, reparasaun sira ka remédiu sira seluk ne’ebé justu no efetivu”. 55 Porfavór haree artigu 4(d) ne’ebé ezije Estadu sira atu fornese ba feto sira ne’ebé sai sujeitu ba violénsia “asesu ba mekanizmu sira justisa nian no, hanesan lejizlasaun nasionál prevee ona, ba remédiu sira-ne’ebé justu no efetivu ba danu ne’ebé sira sofre; Estadu sira tenke mós informa ba feto sira kona-ba sira-nia direitus hodi buka reparasaun liuhosi mekanizmu sira hanesan ne’e”. Deklarasaun ne’e hetan adota husi Asembleia Jerál nia rezolusaun 48/104. 56 Porfavór haree parág. 24(i) ne’ebé afirma atu Estadu sira tenke fornese “prosedimentu [e]fetivu ba kesar sira no remédiu sira, inklui kompensasaun”. 57 Porfavór haree parág. 124(d) ne’ebé enkoraja Estadu sira atu fornese ba vítima sira husi violénsia hasoru feto sira “asesu ba remédiu sira-ne’ebé justu no efetivu, inklui kompensasaun no indemnizasaun no tratamentu/kurativu ba vítima sira”. Porfavór haree mós pará. 124(h) ne’ebé hatete katak vítima sira husi violénsia hasoru feto sira tenke hetan asesu ba mekanizmu sira justisa nian no remédiu sira-ne’ebé efetivu ba danu sira ne’ebé feto sira hetan no atu hetan informasaun kona-ba sira-nia direitus legál. Nota mós Dokumentu Rezultadu Beijing+5, parág. 69(b) (Governu sira atu foti medida sira hodi fornese ba vítima sira dalan atu hetan reparasaun) no parág. 98(a) (Governu sira no organizasaun internasionál sira tenke “hadi’a-hasa’e koñesimentu no sensibilizasaun kona-ba remédiu sira disponivel ba violasaun sira hasoru feto sira-nia direitus umanus”); hetan adota husi Asembleia Jerál nia rezolusaun S-23/3. 58 Porfavór haree liután diskusaun iha A. Byrnes, “Artigu 2”; iha M. Freeman, C. Chinkin no B. Rudolf (eds.), Konvensaun ONU nian kona-ba Halakon Diskriminasaun ho Forma Hotu-hotu hasoru Feto sira: Komentáriu ida, tinan-2012, p. 71-97. Promove no Proteje Feto no Feto-oan sira-nia Direitus Umanus: Manuál ba Instituisaun Nasionál sira Direitus Umanus nian 40